Általános szerződési feltételek

Az Óravarázson található akciós árak 2011 Január 1-től 2011 December 31-ig érvényesek.

Az Óravarázs.hu hivatalos viszonteladói státusszal rendelkezik, ezért sok esetben a termékek listaáron szerepelnek a weboldalon.
Vásárlás esetén 5-10% kedvezményt kívánunk biztosítani.

A „megrendelem" gombra kattintva érhető el a kedvezmény.

A webáruházban feltüntetett árak bruttó árak, tartalmazzák a 25% ÁFA értéket! Az árváltozás jogát fenntartjuk!  

A fogyasztót megillető elállási jogra vonatkozó tájékoztatás: 

1. A fogyasztót elállási jog illeti meg.
2. A fogyasztó elállási jogát indoklás (külön magyarázat) nélkül gyakorolhatja.
3. A fogyasztó elállási jogát 20 munkanapon (vagy 30 naptári napon) belül gyakorolhatja.
4. Az elállási határidő a termék átvételekor kezdődik, illetve szolgáltatás esetén a szerződéskötéskor.
5. A fogyasztónak írásban történő elállás esetén elegendő, ha nyilatkozatát az elállási határidőn belül elküldi.
6. Elállás esetén a szolgáltató legkésőbb 30 munkanapon belül fizeti vissza a fogyasztó által kifizetett összeget.
7. A fogyasztót elállás esetén kizárólag a termék visszaküldésének költsége terheli.
8. A szolgáltató követelheti a fogyasztótól az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárai megtérítését.

A szerződéskötés feltételeire vonatkozó tájékoztatás: 

1. A megkötött szerződést iktatjuk, hozzáférhető.
2. A szerződés magyar nyelvű szöveg. 

Elállási jog

A honlapon illetve telefonon keresztül történt vásárlás esetén a vásárló az áru átvételét követő 30 napon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől.

Amennyiben a vásárolt áru mellé a vásárló nem kap a 17/1999. (II.5.) Korm. rendelet 3.§-ában megjelöltek szerinti írásos tájékoztatót (azaz amennyiben a jelen Általános Vásárlási Feltételek nem tartalmaznak valamennyi, jogszabály által megkívánt követelményt), úgy az elállási jog az áru átvételének napjától számított 3 hónapon belül gyakorolható. Ha a tájékoztatásra három hónapon belül mégis sor kerül, az elállásra nyitva álló határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót a vásárló ténylegesen kézhez kapta.
Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a vásárló nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.

Elállás esetén a kifizetett teljes vételár az elállási nyilatkozat eladó általi kézhezvételét követő 30 napon belül 100%-ban visszatérítésre kerül. A fogyasztót elállás esetén kizárólag a termék visszaküldésének költsége terheli.

Az elállási jog gyakorlása csak eredeti állapotának megfelelő, sértetlen, nem használt termékekre érvényes (használati utasítással ellátott áru az eredeti csomagolásban visszaküldve), ellenkező esetben, jogunkban áll az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárunk megtérítését követelni.

Amennyiben a kiszállított termék a kicsomagolást követően nem nyeri el a vásárló tetszését, a kiszállítást követő 30 napon belül visszaküldheti a számlával együtt címünkre: 7100 Szekszárd Széchényi utca 38.  Kérjük, az árut ne utánvéttel adja fel, mert az ilyen módon visszaküldött csomagokat nem áll módunkban átvenni. Az áru ellenértékét bankon keresztül utaljuk vissza. Garanciánk csak sértetlen, nem használt termékekre érvényes.

A termékek esetleges cseréjét, alkatrészek pótlását postai úton illetve futárszolgálattal bonyolítjuk. Kérjük, ilyen igénye esetén forduljon ügyfélszolgálatunkhoz 06-30-9595-327-es telefonszámon, vagy levélben a 7100 Szekszárd, Széchenyi utca 38. címen.

I. Általános rendelkezések

1. A jelen ÁSZF (a továbbiakban: „ÁSZF") irányadók a Vevő és Óravarázs  Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság., Óravarázs üzletág elérhetőség: www.oravarazs.hu (7100 - Szekszárd, Széchenyi u. 38.)Cégjegyzékszám: 17-09-008420  (Tolna Megyei Bíróság Cégbírósága)Adószám: 23145896-2-17 (a továbbiakban: „Eladó") közötti áru-kiskereskedelmi, adásvételi szerződések esetén. A Vevőnek természetes vagy jogi személynek kell lennie (a továbbiakban: „Vevő").

2. Az Eladó által bármely Vevővel kötött minden kereskedelmi ügylet, áru vagy szolgáltatás adásvételére illetve nyújtására irányuló szerződés a jelen ÁSZF hatálya alá tartozik, és a jelen ÁSZF-et hivatkozás útján bele kell foglalni minden olyan szerződésbe, amely a Óravarázs Kft. és a Vevő között jön létre, továbbá az Eladó által a Vevőnek küldött minden írásbeli (elektronikus) árajánlatba. Amennyiben az egyedileg kötött szerződés és az ÁSZF valamely rendelkezése között ellentmondás van, a konkrét egyedi szerződési rendelkezést kell alkalmazni a felek jogviszonyára.

3. Azt a Vevőt, aki megrendelést ad a Óravarázs Kft-nek, úgy kell tekinteni, hogy ismeri a jelen ÁSZF-et és az írásbeli megrendelés aláírásával elfogadta azt. A jelen ÁSZF az Óravarázs www.oravarazs.hu honlapján kerül a Vevők részére megismerhető módon közzétételére.

4. Az Eladó és a Vevő (a továbbiakban: „Felek") akár az adásvételi szerződésben, akár az írásbeli megrendelésben, illetve annak visszaigazolásában megállapodhatnak a jelen ÁSZF-től eltérő sajátos szerződési feltételekről, az ÁSZF egyéb rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett. A jelen ÁSZF-től való eltérés vagy az arról történő lemondás csak írásbeli és a Felek által cégszerűen aláírt egybehangzó, kölcsönös nyilatkozat útján történhet.

5. Az Eladó és a Vevő között létrejött adásvételi szerződésekre az aláírás napján hatályban lévő ÁSZF rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben az ÁSZF rendelkezései módosításra kerülnek, a módosított rendelkezéseket a korábban kötött szerződésekre csak abban az esetben lehet alkalmazni, amennyiben a Felek erről megállapodnak. Kifejezett megállapodásnak minősül, ha az Eladó a módosított ÁSZF-et postai úton tértivevényes ajánlott küldeményként vagy más igazolható formában közli a Vevővel, aki az ellen a kézhezvételt követő 8 napon belül írásban kifejezetten nem tiltakozik.

II. Az adásvételi szerződés tárgya

1. A konkrét adásvételi szerződés tárgyát a Vevő írásbeli megrendelésében, e-mailben (a honlapról elérhető) annak az Eladó által történő írásbeli visszaigazolásában, illetve a szerződés erre szolgáló külön mellékletében kell részletesen megjelölni, illetve felsorolni. A szállított áru az alábbi: karóra.

2. Az Eladó által a Vevő részére küldött, illetve közölt árajánlat csupán tájékoztató jellegű, nem tekinthető a Ptk. 211.§ szerinti teljes körű szerződéses ajánlatnak. Az árajánlat írásbeli elfogadásával, illetve visszaigazolásával a Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben foglalt fizetési feltételeknek megfelel. Az árajánlat, illetve az adásvételi szerződés alapján a Vevő által az Eladónak megküldött írásbeli megrendelés a Vevőre nézve kötelező erejű és általa vissza nem vonható, illetve egyoldalúan nem módosítható. A megrendelést e-mail útján, igazolható formában, a www.oravarazs.hu által rendelkezésre bocsátott illetve a cég honlapjáról letölthető megrendelési oldalon kell elküldeni. A megrendelésnek az Eladó általi írásbeli visszaigazolását úgy kell tekinteni, hogy az létrehozza a Felek közötti adásvételi szerződést az Általános Szerződési Feltételek szerint.

III. Árak

1. A mindenkor alkalmazandó bruttó, eladási árakat a Óravarázs Kft. www.oravarazs.hu honlapján a Vevők számára hozzáférhető módon közzéteszi. A karóra árak darabonként értendőek. A felek a konkrét adásvételi szerződésben megállapodhatnak az árjegyzékben feltüntetettől eltérő eladási árban is. (e-mailben) Az Eladó bármikor jogosult egyoldalúan módosítani a közzétett hatályos árjegyzéket, melyet az óra mellett egyértelműen megjelenít. Az Eladó köteles a megrendelés időpontja előtt a cég honlapján közzétenni a módosított árjegyzéket. Az akciós árakat a karóra típus pontos meghatározása mellett, az adott időszakot egyértelműen meghatározva.

IV. Fizetési feltételek

1. A teljes vételár megfizetéséig, illetve a fizetési kötelezettség maradéktalan teljesítésének időpontjáig az Eladó tulajdoni jogfenntartással él. Ennek alapján a Vevő a teljes vételár kiegyenlítéséig az árut nem értékesítheti, nem terhelheti meg, nem adhatja másnak használatába és köteles azt megszakítás nélkül birtokában tartani. A Vevő tudomásul veszi, hogy fizetési kötelezettségei teljes kiegyenlítésének időpontjáig az Eladó bármikor és bárhogyan rendelkezhet az áru felől.

2. Amennyiben a Vevő fizetési kötelezettségeit határidőben nem teljesíti, az Eladó visszaszállíthatja saját telephelyére az árut mint saját tulajdonát. A visszavétel a fizetési kötelezettség teljesítésére történő írásbeli felszólítást követően bármikor és a Vevő költségére történik. A Vevő köteles az áru visszavételének céljából az Eladó képviselőit kérésükre beengedni, és tűrni az áru elszállítását. A Vevő köteles a szállítást követően azonnal, utánvéttel és a Óravarázs Kft. óraboltjában (7100 - Szekszárd, Széchenyi u. 38.) azonnal kifizetni a szerződés szerinti vételárat az Eladó részére, kivéve, ha a Felek ettől eltérően állapodtak meg. A számlát akkor kell időben kifizetettnek tekinteni, ha annak teljes összegét jóváírja az Eladó.

3. A fizetési kötelezettségek teljesítése szerződött partnerünknek DPD Hungária Futárpostai és Csomagküldő Szolgáltató Kft. - nek átvételt követően azzal egy időben készpénzben vagy az üzletben bankkártyával történik.

4. Az eladási ár vagy bármely jogcímen fennálló egyéb tartozás késedelmes fizetése esetén annak teljes összege után a Vevő a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű késedelmi kamatot köteles Eladó részére megfizetni.

5. Amennyiben a Vevő valamely vételár részlettel, illetve egyéb fizetési kötelezettségével 30 napot meghaladó késedelembe esik, a még ki nem fizetett vételár részletek és egyéb tartozások azonnal egy összegben esedékessé válnak, tekintet nélkül a szerződésben egyébként kikötött fizetési módra vagy fizetési feltételekre.

6. Az Eladó jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani és az árut visszaszállítani, amennyiben a Vevőnek az Eladóval szemben bármilyen jogcímen lejárt tartozása van. Az Eladó elállása vagy felmondása esetén az eszközök elhasználtságának arányában használati díjat állapíthat meg, melynek mértéke minden megkezdett naptári hónapra számítva a mindenkori listaár nettó értékének 3%-a, és amelyet a Vevő köteles az Eladó bankszámlájára egy összegben az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül átutalni.

7. A Vevő köteles az Eladó elállása, felmondása vagy a Vevő egyéb szerződésszegése következtében az Eladót ért minden kárt megtéríteni, különösen, de nem kizárólagosan az esetleges jogi vagy hatósági díjakat, illetékeket, igazolt ügyvédi díjat és perköltséget.

8. Amennyiben a Vevő nem teljesíti az Eladóval szemben fennálló bármilyen fizetési kötelezettségét, az Eladó jogosult követelésének teljes összegét a kamatokkal, díjakkal és járulékos költségekkel együtt a Vevővel szemben esetleg fennálló bármilyen jogcímű tartozásába beszámítani (ideértve bármilyen jóváírási értesítést, kölcsönt, visszatérítést, diszkontot, engedményeket vagy rabatokat, stb.)

9. Amennyiben a Vevő fizetési kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, az Eladó jogosult felfüggeszteni minden szállítást a Vevő részére a tartozás teljes kiegyenlítéséig, valamint az esetleges folyamatban lévő vagy hátralékos megrendeléseket és szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, illetve azoktól elállni. Az Eladó jogosult továbbá ilyen esetben visszavonni minden olyan utólagos engedményt, diszkontot vagy rabatot, amelyet esetleg biztosított a Vevő részére, de még nem írt jóvá, illetve nem fizetett ki.

10. A Vevő semmilyen jogcímen nem jogosult fizetési kötelezettségéből levonást végezni vagy abból visszatartani, az ilyen levonás, illetve visszatartás a fizetési kötelezettség elmulasztásának tekintendő és az erre vonatkozó, a jelen ÁSZF-ben, illetve az adásvételi szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazhatóak rá.

11. Amennyiben a Vevőnél kétség merül fel fizetőképességét illetően, illetve megszegte a jelen ÁSZF-ben, illetve az adásvételi szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségeit, az Eladó jogosult a vételár esetleges szállítási költségekkel és ÁFÁ-val, valamint egyéb járulékokkal növelt teljes bruttó összegének erejéig előleget bekérni. A Vevő fizetőképességét illető kétséget kell vélelmezni, ha a Vevő két egymást követő esetben több mint kéthetes késedelemmel teljesítette fizetési kötelezettségeit.

V. Szállítási idő

1. Ha a megrendelt áruk Készletezett Áruk, a szállítási idő a megrendelés kézhezvételét követő max. 4 munkanap. A Nem Készletezett Áruk esetében a szállítási határidőt az ajánlat, a megrendelés visszaigazolása illetve a szerződés tartalmazza.

2. Amennyiben az Eladónak az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez hatósági vagy egyéb engedélyre van szükséges, a teljesítési, illetve szállítási határidők az engedélyek beszerzéséhez szükséges időtartammal meghosszabbodnak.

3. Amennyiben az Eladónak az adásvételi szerződés teljesítéshez szükséges hatósági vagy egyéb engedélyt nem sikerül beszereznie, jogosult erre hivatkozással a szerződéstől elállni.

4. A szállítási határidőt betartottnak kell tekinteni, ha a megrendelt áruk a határidő legkésőbb utolsó napján elhagyják az Eladó raktárát, illetve telephelyét a Vevőnek vagy a fuvarozónak történő átadás útján. Az eladó jogosult a szállítási határidőn belül bármikor szállítani, a Vevő előzetes értesítése mellett.

5. Az Eladó vállalja, hogy az árukat olyan csomagolásban szállítja, amely biztosítani tudja az áruk kellő védelmét a károsodás ellen, amíg azok a Vevőnek átadásra nem kerülnek.

6. A Vevő köteles az áru átvételekor haladéktalanul aláírni a szállítás alapjául szolgáló szállítólevelet, és az árut átvizsgálni valamint a szállítólevélen feltüntetni az esetleges hiányokat, illetve hibákat. A mennyiségi hiányt haladéktalanul a szállítólevélen, a látható egyéb hibákat pedig 3 napon belül köteles a Vevő az Eladónak bejelenteni, a határidő leteltét követően az Eladó erre vonatkozó reklamációt nem fogad el (a Vevő az árut addig használatba nem veheti).

7. A Vevő köteles részszállításokat elfogadni az Eladótól.

8. Az Eladó jogosult az olyan akadályoztatásnak megfelelő időtartammal meghosszabbítani a szállítási határidőt, amelyet nem lehetett megelőzni minden óvintézkedés vagy erőfeszítés ellenére sem, vagy amelyet olyan intézkedés okozott, melyet a Vevő kért, illetve amely akadályoztatás jellegénél fogva nem az Eladó érdekkörében merült fel. Az Eladó ugyancsak a Vevő részére járó minden kompenzáció nélkül mentesül teljesítési kötelezettsége alól, amennyiben a jelen cikk 9. bekezdésében meghatározott vis maior esemény merült fel.

9. Vis maior eseménynek minősülnek az olyan felelősséget kizáró rendkívüli események, illetőleg körülmények, amelyek időlegesen, hosszabb időszakra vagy tartósan akadályozzák az Eladót kötelezettségeinek teljesítésében (különösen, de nem kizárólagosan a sztrájk, természeti katasztrófa, a kötelező jogszabályi előírások változásai, tűzvész, közúti forgalmi akadályok, baleset stb.) és amelyek a szerződéskötés után következnek be.

VI. Az árukhoz fűződő tulajdoni jogcím fenntartása és a kárveszély átszállása

1. A Vevő akkor szerzi meg teljes körűen az árukhoz fűződő tulajdonjogot, amikor kifizeti a teljes vételárat és teljesít bármely és minden egyéb pénzügyi kötelezettséget is, amellyel az Eladó felé tartozik.

2. Az árura vonatkozó kárveszély akkor száll át a Vevőre, amikor az árut a Vevőnek átadják, illetve leszállítják a Vevő által meghatározott helyre.

VII. Szavatosság és jótállás

1. Az Vevő köteles az átvételkor haladéktalanul ellenőrizni azt minőségi és mennyiségi szempontból, és az esetleges reklamációkat az alább részletezett határidőn belül benyújtani, a Óravarázs Kft. által a Vevő rendelkezésére bocsátott a cég honlapjáról letölthető reklamációs űrlapjának használatával. A Vevő köteles az átvételkor azonnal vagy legkésőbb 1 munkanapon belül írásban benyújtani a látható hibákra (például megkarcolt óraüveg, óratok, óralánc, stb.) vonatkozó minőségi kifogásait. A jótállás hatálya alá tartozó rejtett hibákat a Vevő köteles a jótállási határidő alatt, de közvetlenül a hiba felfedezését követően írásban bejelenteni az Eladó felé.

2. Hibás áruk szállítása esetén a Vevő elsősorban a hiba (hibák) kiküszöbölésére jogosult a hibás árunak vagy egy részének kijavítása vagy kicserélése útján (ha a hibákat nem lehet kijavítani, vagy az aránytalan költséggel járna, illetve a Felek a minőségi kifogás rendezésének erről a módjáról állapodtak meg). Amennyiben a kijavítás, illetve kicserélés nem lehetséges, a Vevő kérheti az áru vételárának leszállítását (árengedmény).

3. A szavatossági, illetve jótállási időn belül bejelentett jogos hibák esetében az Eladó köteles a javítást a saját költségére lebonyolítani. A Vevő köteles a saját költségére és felelősségére megküldeni a hibás árut az Eladó részére, illetve azt személyesen eljuttatni az Eladó székhelyén működő márkaszervizbe. Az Eladó köteles a kijavított árut 30 napon belül visszaküldeni a Vevőnek.

4. Az Eladó nem felelős a normál kopás, a szakszerűtlen kezelés és/vagy a Vevő vagy harmadik fél által végzett javítás, a használati útmutatóval ellentétes használat, az erőszakos külső behatás vagy a helytelen tárolás következtében fellépő hibákért.

5. Használati útmutató
A pontos idő beállítása: húzza ki a koronát kattanásig, állítsa be a pontos időt a korona forgatásával (óramutató járásával megegyező irányban), majd ütközésig nyomja vissza - ezzel elindítja az órát.
Dátumos órák dátumbeállítása a korona első kattanásig történő kihúzása után lehetséges (óramutató járásával megegyező irányban), a pontos idő pedig a fentiekben leírtak szerint a második pozícióban állítható be.
Vízmentesség: erre vonatkozó jelölés az óra számlapján, hátlapján, ill. a jótállási jegyben található.

• WATER RESISTANT: Kizárólag a kis mennyiségben ráfröccsenő víz ellen védett. (pl. kézmosás)
• 3 0 M vagy 3 bar: Használható kézmosásnál, esőben, vagy autómosásnál, de ne használja pl. mosogatásnál, vagy úszásnál.
• 5 0 M vagy 5 bar: Használható autómosás közben, úszásnál, de búvárkodás közben ne használja.
• 1 00 M vagy 10 bar: Vízi sportokhoz és kizárólag felszíni búvárkodáshoz használható óra.
• 2 00 M vagy 20 bar: Búváróra, mélytengeri búvárkodáshoz is használható.

Általános tudnivalók vízálló óra tulajdonosoknak.
A következőkben olyan gyakorlati használati tudnivalókra hívjuk fel a figyelmét, amelyek betartása megbízható működést, hosszú élettartamot biztosít, elmulasztásuk azonban az óra meghibásodásához vezet.
- Soha ne használja a beállító koronáját víz alatt, vagy olyan helyzetben ha az órát nedvesség, vagy
közvetlenül víz érheti. Csavaros koronával ellátott óránál beállítás vagy felhúzás előtt csavarja ki a koronát, majd a művelet után gondosan csavarja vissza.
- Tengeri fürdőzés, búvárkodás után haladéktalanul mossa le óráját édesvízben, mert a sós víz megtámadhatja az óratokot és a csatot.
- Vegyi hatásoknak ne tegye ki az óráját.
- Ne tegye ki az óráját 60 C-nál magasabb hőmérsékletnek, és nagy hőingadozásnak. Ne használja az órát szaunában.
- Ha megrepedt az óra üvege, vízállóságát azonnal elveszítheti.
- Óvja óráját a mechanikai sérülésektől, az üveget és a tokot a karcolódásoktól.
- Ritkán előfordul, hogy a hőmérséklet-változás hatására az órában pára képződik. Ha a pára rövid időn belül nem szűnik meg, azonnal forduljon szervizünkhöz.
- Ne feledje, hogy az órája egy bonyolult műszaki termék, amelyet rendszeres időközönként szakszervizünkben ellenőriztetnie kell. Ennek során megvizsgáljuk az óra vízállóságát, tömítettségét, műszereinkkel ellenőrizzük a szerkezetet, szükség esetén teljes tisztítást végzünk.

Elemcsere: az elem élettartama kb. egy-másfél év. Kimerülés esetén rövid időn belül cseréltesse ki szakemberrel gyári típusú, megfelelő minőségű tartós elemre. Felhívjuk figyelmét, hogy a szakszerűtlenül elvégzett elemcsere vagy egyéb beavatkozás a vízállóság azonnali elvesztéséhez vezet. Vízálló órájában kizárólag olyan helyen cseréltessen elemet, ahol az óra kinyitásával járó elemcserét követően műszerrel tudják órájának vízállóságát ellenőrizni.
Stopperes óra kezelése: a pontos idő beállítása a középső koronával történik. A stopper indítása és leállítása a felső gomb, lenullázása pedig az alsó gomb megnyomásával lehetséges (egyes típusoknál az indítás után az alsó gomb megnyomásával részidő mérhető).

Automata órák használata: Az óra működéséhez szükséges energia az óra mozgatása során keletkezik, melyet a rugóház tárol. A teljes felhúzottság eléréséhez minimum 8 óra folyamatos viselet szükséges. Ebben az esetben az óra nyugalmi helyzetben még legalább 38 órán keresztül működik. Az elindításhoz félig húzza fel az órát a középső korona segítségével. Az óra működése rendszeres mozgatása esetén folyamatos. A szerkezet jellegéből adódóan kényelmes viselője számára, s mivel elemet nem tartalmaz, teljes mértékben környezetbarát. Az automata órák pontosságának eltérése - 6 +20 mp. / nap. A szerkezet karbantartása különösen fontos, ezért javasoljuk, hogy két évente ellenőriztesse márka szervizünkben.

Kézi felhúzású órák használata: Az óra működéséhez szükséges energia a felhúzó korona előre mozgatása által keletkezik, melyet a rugóház tárol. A folyamatos felhúzottság érdekében az órát minden nap (lehetőleg reggeli időpontban) fel kell húzni. A kézi felhúzású órák pontosságának eltérése -5+15 mp / nap. A szerkezet karbantartása különösen fontos, ezért javasoljuk, hogy kétévente ellenőriztesse márka szervizünkben.

Koronazáras órák használata: az óra állító koronája a jobb vízállóság érdekében az óratokba csavarozható. A beállításhoz csavarjuk ki a beállító koronát majd húzzuk ki a megfelelő pozícióba attól függően, hogy az időt vagy a dátumot szeretnénk beállítani. A művelet elvégzése után csavarjuk vissza a beállító koronát a tokba.

6. Használati tanácsok

• Óvja óráját ütődéstől vagy éles tárgytól és közvetlen erős mágneses tértől.
• Védje magas (60 C feletti, pl. tűző nap), valamint 10 C alatti tartós hőmérséklettől.
• Tartsa távol kémiai anyagoktól, mert a tok vagy a csat megrongálódhat, vagy elszíneződhet. Az óratok és a karcsat tisztítását csak puha ruhával végezze!
• Az aranyozott csatú órákat alkalmi viseletre ajánljuk, a nem megfelelő használatból eredő idő előtti megkopásért felelősséget nem vállalunk.

7. Az Eladó köteles biztosítani, hogy az árukat Magyarországon általánosan kötelező
törvényi előírásoknak megfelelően gyártsák és szállítsák.

8. A jótállási igényt a jótállási jegy bemutatása ellenében lehet érvényesíteni.
Jótállás részletezése

• A jótállás érvényesítésének hely: a bélyegzőn lévő cím (a vásárlás helye).
• A jótállás ideje: a vétel napjától számított 24 hónap.
• A vásárló jótállási igényeit a jótállási jeggyel érvényesítheti.
• Jótállás csak hivatalos viszonteladón keresztül vásárolt órára érvényesíthető.
• Elveszett jótállási jegyet nem tudunk pótolni.
• A jótállási igény csak érvényes és pontosan kitöltött jótállási jegy és számla együttes bemutatásával érvényesíthető. A jótállási jegy hamisítása, vagy abban valótlan adatok feltüntetése jogi következményekkel és a jótállás megszűnésével jár.
• Nem érvényes a jótállás, ha a kereskedő neve, címe, az óra típusa vagy az eladás dátuma nem szerepel a jótállási jegyen.
• Ha jogosulatlan szervizbe viszi óráját javításra vagy elemcserére az a jótállás megszűnését vonja maga után.
• A fogyasztó a kijavítási igényét a forgalmazónál, illetve a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
• A vásárló a hibát észlelve haladéktalanul köteles azt a szervizzel közölni, mert a közlés késedelméből eredő kárért felelős. Meghosszabbodik a jótállási idő a kijavítási időnek azon részével, amely alatt a fogyasztó a terméket nem tudta rendeltetésszerűen használni.
• A szervizbe való továbbítás költségei a fogyasztót terhelik. A postai úton továbbított óra esetében a javítási idő a továbbítás idejével meghosszabbítható.
• A vásárló által szervizelés céljából feladott termék után a postai költség a feladót terheli, a megjavított termék visszaszállításáról pedig a kereskedő vagy a szerviz köteles gondoskodni.
• A jótállás nem vonatkozik: elem, óraszíj, óraüveg, valamint a mindennapi használatból adódó karcolásokra, továbbá mechanikus sérülésekből illetve a nem vízálló óráknál a vizesedésből adódó meghibásodásra.
• Hibás termék esetén a vásárlót a 151/2003.(IX.22.) Kormányrendeletben, valamint a 49/2003 (VII.30) GKM rendeletben, valamint a Ptk 1959. évi IV. törvény 306-310§, illetve a Ptk 248§ szerinti jogok illetik meg.

- A forgalmazónak törekednie kell, hogy a javítást vagy kicserélést a hiba bejelentésétől számított 15 napon belül a vásárló érdeksérelme nélkül elvégezze úgy, hogy a javítás folytán a termék értéke és használhatósága az azonos ideig rendeltetésszerűen használt, hibátlan termékhez képest nem csökken;
- A jótállásra kötelezett a vásárló kifogásáról jegyzőkönyvet vesz fel, melynek másolatát a vásárlónak köteles átadni. Ha a kötelezett a vásárló igényének teljesíthetőségéről a bejelentés időpontjában nem tud nyilatkozni, akkor álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a vásárlót.
- ha a termék a vásárlástól számított 3 munkanapon belül (az elem hibáját kivéve) meghibásodott, a vásárló kívánságára azt a kereskedőnek azonos típusú új termékre kell kicserélnie, ha erre nincs lehetőség, a vásárló választása szerint a termék visszaszolgáltatásával egyidejűleg a vételárat vissza kell fizetni, vagy értékegyeztetéssel más típusú termékre kell kicserélni.
A jótállásra kötelezett csak akkor mentesül felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a termék átadása után keletkezett pl: rendeltetésellenes használat, erőszakos külső behatás, átalakítás, elemi kár, stb. következtében. Ha a hiba jellege, vagy annak javítása tekintetében vita merül fel, a vásárló szakvéleményt kérhet az erre feljogosított minőségvizsgáló szervtől.
További vita esetén a vásárló a helyi Békéltető testülethez , valamint az illetékes Városi Bírósághoz fordulhat.

VIII. Az információk bizalmas kezelése

Minden reklámanyagot, műszaki adatot vagy az árukról szóló egyéb információkat, amelyeket az adásvételi szerződés megkötése, illetve teljesítése során nyújt Eladó a Vevő részére, marketing megállapodás vagy kölcsönös marketingtevékenységre vonatkozó megállapodás alapján kell szolgáltatni. Ezen anyagok bármilyen felhasználása csak az Eladó kifejezett írásbeli jóváhagyása esetén megengedett. A Vevő köteles az Eladó által bizalmasként megjelölt információkat megőrizni és gondoskodni arról, hogy azok illetéktelen harmadik személy tudomására ne kerüljenek. Amennyiben a Vevő megszegi ezen pontban foglalt kötelezettségeit, az Eladó jogosult a Vevővel fennálló bármely szerződéses jogviszonyt azonnali hatállyal felmondani, beleértve ebbe az utólagos árengedményre (bonusz) vonatkozó megállapodásokat is, valamint megtagadni a Vevő részére egyébként járó bonusz kifizetését.

IX. Védjegyhasználat

1. A jelen ÁSZF minden olyan védjegyre, márkára, logóra vagy kereskedelmi névre vonatkozik, amely az Óravarázs Kft. és a www.oravarazs.hu tulajdonában áll vagy amelyekre nézve jogokkal rendelkezik, a továbbiakban: „Védjegyek".

2. A Vevő számára kifejezetten tilos az „Óravarázs" Védjegyek bármilyen használata üzleti irataiban, eltekintve a terméknév egyszerű idézésétől vagy az arra való hivatkozástól, a kérdéses terméket érintő tényleges kereskedelmi tevékenységgel összefüggésben.

Ezen túlmenően szigorúan tilos a logók, grafikák és az Óravarázs Védjegyekből vett egyéb megkülönböztető jelek vagy az Óravarázs hirdetéséből vett más jellegzetességek használata, kivéve, ha beszerezték az Óravarázs előzetes írásbeli jóváhagyását.

3. Bármilyen reklámkampányt, amely bármilyen módon megemlíti az Óravarázs Védjegyek bármelyikét vagy a Vevő hirdetéséből vett jellegzetességeket, be kell nyújtani társaságunkhoz, amely fenntartja azt a jogot, hogy elvégezze az általa kívánt változtatásokat az említett kampányon, saját belátása szerint meghatározza az Óravarázs Védjegyek használatának módját, és elutasítsa a benyújtott kereskedelmi vagy reklámprojektet, ha az összeegyeztethetetlennek látszik az Óravarázs Védjegyeinek imázsával, vagy ha a kérdéses termékek teljes értékesítési számadatai nem elégségesek.

4. Ezek teljesítésének érdekében a Vevő köteles minden hirdetési kampányt benyújtani az Óravarázs Kft. - hez annak jóváhagyása céljából, mielőtt beindítaná azokat, kellő időt hagyva az elbírálásra.

X. A személyes adatok védelme

A Vevő ezennel jóváhagyja, hogy az Eladó feldolgozza és tárolja a Vevő azon személyes adatait, amelyek szükségesek az adásvételi szerződés megvalósításához. Az Eladó vállalja, hogy ezen információkat nem tárja fel harmadik fél előtt

XI. Alkalmazandó jog

A jelen ÁSZF-re a magyar jog szabályait kell alkalmazni.

XII. Illetékesség

A jelen ÁSZF-ből eredő vagy azzal kapcsolatos bármely felek közötti jogvita elbírálására a perértéktől függően hatáskörrel rendelkező Tolna Megyei Bíróság, kizárólagosan illetékes.

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről

A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fvtv.) 55. §-ának e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet gazdálkodó szervezet vagy magyarországi fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) és fogyasztó köt egymással a gazdálkodó szervezet áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján (távollevők között kötött szerződés).

(2) A rendelet akkor alkalmazható, ha külön jogszabály a rendelet hatálya alá tartozó szerződésről eltérően nem rendelkezik.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a pénzügyi szolgáltatási és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a biztosítási és a biztosításközvetítői, a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos szerződésre, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a nyugdíjpénztári szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésre;
b) automatából történő értékesítésre;
c) nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele útján a távbeszélő szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerződésre;
d) az építési szerződésre;
e) ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve a bérleti szerződést;
f) az árverésen kötött szerződésre.
(4) A mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhoz szállítására vonatkozó szerződésre kizárólag a 7. § (2)-(3) bekezdése, a 8-11. § alkalmazható, az utazási szerződésre és az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésre pedig kizárólag a 9. § alkalmazható.
(5) E rendelet alkalmazásában távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.

2. § (1) A gazdálkodó szervezet a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
a) a gazdálkodó szervezet cégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról;
b) a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól;
c) az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;
d) szükség szerint a szállítás költségéről;
e) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;
f) az elállás jogáról (4-5. §);
g) a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;
h) az ajánlati kötöttség idejéről;
i) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.

(2) A gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, annak kezdetekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára.

3. § (1) A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztót a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor a 2. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában foglaltakról írásbeli tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást megerősítő dokumentummal (a továbbiakban együtt: írásbeli tájékoztató) ellátni.

(2) Az írásbeli tájékoztatónak az (1) bekezdésben előírtakon felül tartalmaznia kell:
a) a 4. § szerinti elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve a 4. § (5) bekezdésében, a 6. §-ban és a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az 5. § alapján az elállás joga nem illeti meg;
b) a gazdálkodó szervezet azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;
c) a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;
d) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak távközlő eszköz útján egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatás esetében, amelynek ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni kell a gazdálkodó szervezet (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címéről.

4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.
(2) A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
(3) Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja.
(4) Ha a 3. § szerinti tájékoztatásra a (3) bekezdésben meghatározott három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta.
(5) A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot
a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt a gazdálkodó szervezet a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
b) olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac gazdálkodó szervezet által nem irányítható ingadozásától függ;
c) olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;
e) hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében;
f) szerencsejáték-szerződés esetében.

6. § (1) Ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben a gazdálkodó szervezet által nyújtott kölcsön [Fvtv. 2. § d) pont] fedezi, a fogyasztó 4. § szerinti elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.
(2) A fogyasztó a gazdálkodó szervezetnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti a fogyasztótól a kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, feltéve, hogy a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének meghatározásával kifejezetten kikötötte, és a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve, hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és a gazdálkodó szervezet előzetes megállapodásán alapul. A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni.

7. § (1) A felek eltérő megállapodása hiányában a gazdálkodó szervezet a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre.
(2) Ha a gazdálkodó szervezet a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése a gazdálkodó szervezetet nem mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól.
(3) Ha a gazdálkodó szervezet a szerződésben meghatározott módon helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással teljesít, a 4. § szerinti elállási jog gyakorlása folytán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek a gazdálkodó szervezetet terhelik. A költségek viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással történő teljesítésről a gazdálkodó szervezet egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni.

8. § (1) A gazdálkodó szervezet nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg.
(2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a gazdálkodó szervezet ajánlatának - hallgatólagos - elfogadását.

9. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon.
(2) Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gazdálkodó szervezet a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használhat olyan, közvetlen kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt, amely nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.

10. § A gazdálkodó szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy a rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartotta, valamint a fogyasztó 9. §-ban előírt hozzájárulását beszerezte.

11. § (1) A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le.
(2) A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni.

12. § (1) Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a házaló kereskedésről szóló 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet 4. §-ának (1)-(2) bekezdésében a "nyolc napon belül" szövegrész helyébe a "nyolc munkanapon belül" szövegrész lép.
(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a távolban kötött szerződések tekintetében a fogyasztók védelméről szóló 97/7/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

2001. évi CVIII. törvény

az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről

Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi törvényt alkotja:

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) a Magyar Köztársaság területéről nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra;

b) az a) pontban meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybe vevőnek, illetve szolgáltatónak minősülő természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre.

(2) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes állama területén letelepedett, a Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra a szabályozott területtel kapcsolatos követelmények nem terjednek ki.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetőleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását.

(4) E törvény hatálya nem terjed ki az olyan közlésekre, amelyet gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy tesz információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével, ideértve az ilyen módon tett szerződési nyilatkozatokat is.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

a) Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele;

b) Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;

c) Az Európai Gazdasági Térség tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

d) Igénybe vevő: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely információs társadalommal összefüggő szolgáltatást vesz igénybe;

e) Információ: bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e;

f) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá;

g) Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, melyről a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínűsíthető, hogy magyarországi igénybe vevők számára kívánják elérhetővé tenni;

h) Magyar Köztársaság területéről nyújtott szolgáltatás: a Magyar Köztársaság területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás;

i) Szabályozott szakma: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott szakma;

j)

k) Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;

l) Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely

la) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás);

lb) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás);

lc) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás);

ld) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás);

m)

n) Letelepedett szolgáltató: állandó telephellyel rendelkező szolgáltató, amely határozatlan ideig tényleges gazdasági tevékenységként nyújt információs társadalommal összefüggő szolgáltatást. Az, hogy a szolgáltatás nyújtásához szükséges műszaki eszközök rendelkezésre állnak, illetve az ehhez szükséges technológiákat alkalmazzák, önmagában nem minősül állandó letelepedésnek;

o)

p)-r)

s) Szabályozott terület: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra és a szolgáltatókra jogszabályban meghatározott általános vagy különös követelmények, amelyek a Magyar Köztársaság területén üzletszerű gazdasági tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához szükségesek;

t) Vállalkozás: a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is -, aki, illetve amely önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el;

v) Fogyasztó: a önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

2/A. §

Az előzetes engedélyezést kizáró elv

3. § (1) Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti

a) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján végzett tevékenységre külön jogszabályban, nem az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra tekintettel előírt minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget; valamint

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban előírt engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettséget.

3/A. § (1) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államai területén letelepedett szolgáltató által a Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatás nem korlátozható, kivéve, ha az érintett hatóság vagy bíróság intézkedése

a) az alábbi érdekek valamelyikének védelmében szükséges:

aa) a közrend, különösen a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és üldözése, ideértve a kiskorúak védelmét és a faji, nemi, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletre uszítás és az egyének emberi méltóságának megsértése elleni fellépést,

ab) a közegészség,

ac) a közbiztonság, ideértve a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekeket is,

ad) a fogyasztók vagy a befektetők érdekei; és

b) olyan, adott információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ellen irányul, amely az a) pontban említett érdekeket sérti vagy súlyosan veszélyezteti; és

c) az érdeksérelemmel, illetve a veszélyeztetéssel arányos.

(2) Az érintett hatóság az intézkedés megtételét megelőzően köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot, valamint megkereséssel fordul az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás érintett részes államának hatáskörrel rendelkező hatóságához az érintett államban letelepedett szolgáltatóval szembeni intézkedés végett. Amennyiben az Európai Bizottság nem tesz ellenvetést, továbbá a megkeresett tagállami hatóság nem intézkedik időben vagy nem megfelelő intézkedést tesz, a hatóság végrehajtja az intézkedést.

(3) Sürgős esetben a hatóság eltekinthet a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségektől. Ez esetben a foganatosított intézkedést haladéktalanul közli az Európai Bizottsággal, valamint az Európai Gazdasági Térség tagállamának hatóságával a sürgősséget megalapozó körülmények közlése mellett.

(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a bírósági eljárásokban, ideértve a peres eljárást kezdeményező irat benyújtását megelőzően megindítható eljárásokat és a büntetőeljárás keretében végzett nyomozás során, illetve a nyomozás befejezését követően az ügyész által a vádirat benyújtásáig végrehajtott cselekményeket is.

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás

4. § A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni:

a) a szolgáltató nevét,

b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét,

c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét,

d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát,

e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt,

f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát;

g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében:

ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését, amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;

gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;

gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára.

Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó szabályok

5. § (1) A szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat.

(2) A szolgáltató az igénybe vevő megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni az igénybe vevőt:

a) azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;

b) arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;

c) az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;

d) a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;

e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexről, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető.

(3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitől.

(4) Nem kell alkalmazni e § rendelkezéseit a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.

6. § (1) A szolgáltató köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybe vevő az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak.

(2) A szolgáltató köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.

(3) A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.

(4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minősülő igénybe vevő közötti szerződéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől, ha erről megállapodtak.

(5) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok útján történő szerződéskötésre.

A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége

7. § (1) A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információért.

(2) A közvetítő szolgáltató a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett információért - a 8-11. §-okban meghatározott feltételek fennállása esetén - nem felel.

(3) A közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak.

(4) A 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 2. § lb)-ld) pontjaiban meghatározott közvetítő szolgáltató - a (2) bekezdésben említetteken túlmenően - akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, az általa nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, ha lefolytatja a 13. § szerinti eljárást.

(5) A közvetítő szolgáltatónak a (2) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse.

(6) A közvetítő szolgáltató nem felel az információ eltávolítása vagy hozzáférés nem biztosítása révén keletkezett jogsérelemért, amennyiben a 7-11. § vagy a 13. § szerint járt el.

8. § (1) A 2. § la) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel a továbbított információért, ha

a) nem a szolgáltató kezdeményezi az információ továbbítását;

b) nem a szolgáltató választja meg a továbbítás címzettjét, és

c) a továbbított információt nem a szolgáltató választja ki, illetve azt nem változtatja meg.

(2) Az információtovábbítás és a hozzáférés (1) bekezdés szerinti lehetővé tétele magában foglalja a továbbított információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolását is, amennyiben ez kizárólag az információtovábbítás lebonyolítására szolgál és az információt nem tárolják hosszabb ideig, mint az a továbbításhoz szükséges.

9. § A 2. § lb) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolásával okozott kárért, ha

a) a szolgáltató nem változtatja meg az információt;

b) a tárolt információhoz való hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott feltételeknek;

c) a közbenső tárolóban az információ frissítése megfelel a széleskörűen elismert és alkalmazott információfrissítési gyakorlatnak;

d) a közbenső tárolás nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát; és

e) a szolgáltató haladéktalanul eltávolítja az általa tárolt információt vagy nem biztosítja az ahhoz való hozzáférést, amint tudomást szerzett arról, hogy az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján a hálózatról eltávolították, vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítását megszüntették, illetve, hogy a bíróság vagy más hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte.

10. § A 2. § lc) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az igénybe vevő által biztosított információért, ha

a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

b) amint az a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja.

11. § A 2. § ld) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ 2. § ld) pontja szerinti hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha

a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

b) amint az a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról.

12. § A 10-11. §-ok rendelkezései alapján a szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha az igénybe vevő a szolgáltató megbízásából vagy utasításai alapján cselekszik.

Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásról

13. § (1) Az a jogosult, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát, továbbá a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényben meghatározott, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ - ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét - sérti (a továbbiakban: jogosult), teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 9-11. §-okban meghatározott szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására.

(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a) a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tények megjelölését;

b) a jogsértő tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat;

c) a jogosult nevét, lakcímét, illetve székhelyét, telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét.

(3) Amennyiben a jogosult meghatalmazottja útján jár el, az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítéshez az értesítési-eltávolítási eljárásban való képviselet ellátására feljogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást is csatolni kell.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató - a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevő (a továbbiakban: érintett igénybe vevő) 3 munkanapon belül történő írásbeli tájékoztatása mellett - köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt.

(5) Köteles megtagadni a szolgáltató az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés alapján az információhoz való hozzáférés nem biztosítását vagy az információ eltávolítását, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult vagy a jogosult (3) bekezdés szerinti meghatalmazottja értesítése alapján már eljárt a (4) bekezdés szerint, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(6) Az érintett igénybe vevő a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás átvételétől számított 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ eltávolításával szemben. A kifogásnak tartalmaznia kell:

a) az eltávolított, illetőleg hozzáférhetetlenné tett információ azonosítását, ideértve azt a hálózati címet, ahol az korábban hozzáférhető volt, továbbá az érintett igénybe vevőt azonosító, a törvény 4. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontjaiban meghatározott adatokat;

b) indokolt nyilatkozatot arról, hogy az igénybe vevő által biztosított információ nem sérti a jogosult (2) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt jogát.

(7) A (6) bekezdés szerinti kifogás átvételekor a szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett információt újra hozzáférhetővé tenni, és erről a jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(8) Ha az érintett igénybe vevő a jogsértést elismeri vagy a (6) bekezdés szerinti határidőben nem terjeszt elő kifogást vagy az nem tartalmazza a (6) bekezdésben előírt adatokat, és nyilatkozatot, a szolgáltató az információhoz való hozzáférés nem biztosításának, illetve az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani.

(9) Ha a jogosult a (7) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos igényét abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is tartalmazó kereset vagy fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása útján érvényesíti vagy büntetőfeljelentést tesz, a szolgáltató a bíróság erre vonatkozó, ideiglenes intézkedést elrendelő határozatának kézhezvételétől számított 12 órán belül a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a (2) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférést ismételten nem biztosítja, illetve az információt ismételten eltávolítja. A szolgáltató intézkedéséről a bírósági határozat másolatának megküldésével az érintett igénybe vevőt az intézkedés megtételétől számított 1 munkanapon belül értesíti.

(10) A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott jogerős érdemi határozatokról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. Az érdemi határozatban foglaltaknak a szolgáltató haladéktalanul köteles eleget tenni.

(11) A jogosult és a szolgáltató szerződést köthet az (1)-(10) bekezdésekben meghatározott eljárás alkalmazásáról. A szerződésben a felek a törvénytől nem térhetnek el, de a törvényben nem rendezett kérdésekben megállapodhatnak. A felek szerződésükben hatályos írásbeli közlésnek tekinthetik a nekik vagy általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hű másolatát, továbbá az elektronikus úton tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett elektronikus úton igazolja. Ebben az esetben a felek kötelesek az egymástól származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni.

(12) A szolgáltató nem felelős az érintett információ eltávolításának vagy az ahhoz való hozzáférés nem biztosításának eredményes végrehajtásáért, amennyiben az eltávolítás vagy a hozzáférés nem biztosítása során a (4) és (9) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően és jóhiszeműen járt el.

Adatvédelem

13/A. § (1) A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet.

(2) A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.

(3) A szolgáltató - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.

(4) A szolgáltató a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos adatokat bármely, a (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő célból - így különösen szolgáltatása hatékonyságának növelése, az igénybe vevőnek címzett elektronikus hirdetés vagy egyéb címzett tartalom eljuttatása, piackutatás céljából - csak az adatkezelési cél előzetes meghatározása mellett és az igénybe vevő hozzájárulása alapján kezelhet.

(5) Az igénybe vevőnek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételét megelőzően és a szolgáltatás igénybevétele során is folyamatosan biztosítani kell, hogy a (4) bekezdés szerinti adatkezelést megtilthassa.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára.

(7) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott célokból kezelt adatokat törölni kell a szerződés létrejöttének elmaradását, a szerződés megszűnését, valamint a számlázást követően. A (4) bekezdésben meghatározott célból kezelt adatokat törölni kell, ha az adatkezelési cél megszűnt, vagy az igénybe vevő így rendelkezik. Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adattörlést haladéktalanul el kell végezni.

(8) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása nem tehető függővé az igénybe vevőnek valamely (1)-(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulásától, amennyiben az adott szolgáltatás más szolgáltatótól nem vehető igénybe.

(9) A külön törvényben meghatározott tájékoztatáson kívül a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az igénybe vevő az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a szolgáltató mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel, ideértve az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatok kezelését is.

Az elektronikus hirdetésre vonatkozó különös szabályok

14. § (1) E törvény alkalmazásában elektronikus hirdetés bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vagy - a beszédcélú telefonhívás kivételével -elektronikus hírközlés útján közölt:

a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. §-ának d) pontja szerinti reklám, vagy

b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás.

(2) Elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag a Grt. 6. §-ának (1) bekezdésben előírt hozzájárulás kérése.

(3) Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek

a) vállalkozás, egyéb szervezet vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím,

b) vállalkozás, szervezet vagy személy árujára vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik.

(4) E törvény alkalmazásában

a) Elektronikus hirdető: akinek érdekében az elektronikus hirdetést közzéteszik, illetve aki a saját érdekében az elektronikus hirdetés közzétételét megrendeli;

b) Elektronikus hirdetési szolgáltató: aki önálló gazdasági tevékenysége körében az elektronikus hirdetést elkészíti, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt;

c) Elektronikus hirdetés közzétevője: aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével az elektronikus hirdetést megismerhetővé teszi;

d) Elektronikus hirdetés közzététele: az elektronikus hirdetés megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára.

(5) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott elektronikus hirdetésre és a (2) bekezdés szerinti közlésekre.

(6) A Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyaránt felel. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyetemlegesen felel.

14/A. § (1) Az elektronikus hirdetéshez kapcsolódóan egyértelmű tájékoztatást kell adni:

a) az elektronikus hirdetés e jellegéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára;

b) az elektronikus hirdető, illetve elektronikus hirdetés elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján történő küldése esetén a valós feladó személyéről, amint az hozzáférhetővé válik az igénybe vevő számára;

c) az eladásösztönző ajánlat - így különösen az árengedmény, ráadás, illetve ajándék - ilyen jellegéről, igénybevételének feltételeiről;

d) az eladásösztönző vetélkedő vagy nyereményjáték ilyen jellegéről, az abban való részvétel feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az ajánlott előny igénybevétele, illetve a játékban való részvétel feltételeit könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője egyaránt felel. Az (1) bekezdés c) és d) pontjának és (2) bekezdésének megsértéséért az elektronikus hirdető felel.

14/B. § (1) Az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából a közvetítő szolgáltató a Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) megkeresésére köteles a Hatóság rendelkezésére bocsátani a következő adatokat, ha azok a közvetítő szolgáltató rendelkezésére állnak:

a) a Hatóság által megjelölt elektronikus hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítóját, és

b) a nyilvántartásában az elektronikus hírközlési azonosítóhoz tartozóként meghatározott igénybe vevő nevét és lakcímét.

(2) A Hatóság az átadott adatokat az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás jogerős lezárását követő 60. napig, illetve a döntés bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági felülvizsgálat jogerős lezárásáig jogosult kezelni, kizárólag az elektronikus hirdető vagy az elektronikus hirdetés közzétevőjének beazonosítása céljából.

(3) Ha a közvetítő szolgáltató nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, az elektronikus hirdetővel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevőjével együtt felel a Grt. 6. §-ában meghatározott kötelezettségek megsértéséért. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért a közvetítő szolgáltató az elektronikus hirdetővel, az elektronikus hirdetési szolgáltatóval és az elektronikus hirdetés közzétevőjével egyetemlegesen felel.

14/C. § (1) A szabályozott szakmát információs társadalmi szolgáltatás nyújtása útján gyakorló személy mint elektronikus hirdető érdekében végzett elektronikus hirdetési tevékenységre vonatkozóan a szabályozott szakma gyakorlására irányadó szabályok, így különösen a szakmai érdekképviseleti szervek, kamarák által a saját tagjaikra vonatkozóan megállapított magatartási szabályok - az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül - szigorúbb, illetve részletesebb követelményeket határozhatnak meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a szabályozott szakma gyakorlására irányadó további szabályok különösen a szakma függetlenségének, méltóságának, tiszteletének, valamint a szakmai szolgáltatást igénybe vevő és a szakmát gyakorló más személyekkel szemben tanúsított magatartás tisztességességének biztosítására, a szakmai titoktartás védelmére alkothatók.

Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó különös fogyasztóvédelmi szabályok

15. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó közüzemi tevékenységet folytató vállalkozás elektronikus úton is köteles a bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, valamint az igénybe vevők tájékoztatására ügyfélszolgálatot működtetni.

Magatartási kódexek

15/A. § (1) Az állam - az információs társadalommal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek függetlenségének tiszteletben tartásával - ösztönzi az önszabályozást, így különösen

a) magatartási kódexek kidolgozását,

b) a magatartási kódexek elektronikus úton, magyar nyelven és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás részes államaiban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező igénybe vevők és más érdekeltek számára a részes államok hivatalos nyelvein is történő hozzáférhetővé tételét, valamint

c) az elektronikus úton történő alternatív vitarendezési eljárások működését.

(2) Az állam ösztönzi továbbá, hogy az információs társadalommal kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek az informatikáért felelős miniszterrel - amennyiben a szolgáltatás az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás bármely részes államába is irányul, az Európai Bizottsággal is - együttműködve az érdekeltek számára tájékoztatást adhassanak a magatartási kódexeikről, azok alkalmazásának tapasztalatairól, az elektronikus kereskedelemre gyakorolt hatásairól.

Vegyes és záró rendelkezések

16. § (1) E törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E törvényt kell alkalmazni a hatálybalépését követően nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra azzal, hogy a szolgáltatók e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kötelesek biztosítani, hogy információs társadalommal összefüggő szolgáltatásaik megfeleljenek e törvény előírásainak.

(3) E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 2. §-ának i) pontja, 3/A. §-a, 14/C. §-a, 15/A. §-ának (2) bekezdése az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(4) Ha törvény iratnak vagy okiratnak a megőrzését, illetve eredeti példány megőrzését írja elő, a megőrzési kötelezettség a digitális archiválásról szóló külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikus úton is teljesíthető.

(5)-(14)

16/A. § (1) A 4. §-ban, az 5. §-ban és a 14/A. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.

(2) A 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén

a) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény (a továbbiakban: Psztv.) és az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt szolgáltatók tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el a Psztv. szabályai szerint,

b) egyéb szolgáltatók tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint.

(3) A 14/B. §-ban és a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezéseket megsértő elektronikus hirdetések esetén (a továbbiakban együtt: kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás) a Hatóság jár el.

(4) A 15. §-ban foglalt rendelkezés megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint.

(5) Az (1), a (2), illetve a (4) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

16/B. § (1)

(2) Az elsőfokú szerv a Hatóság Hivatala. Az elsőfokú határozat ellen a Hatóság Tanácsának elnökéhez lehet fellebbezni.

16/C. § (1) A Hatóság kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Ha az igények önálló érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztói érdekképviseletet ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak.

(2) A Hatóság eljárásában az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkét átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az ügyfél jogai illetik meg az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(3) A kérelmet a Hatóság által rendszeresített űrlapon kell benyújtani.

(4) A kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás a jogsértő elektronikus hirdetés közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg.

(5) Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli a (2) bekezdésben említett közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezéseket.

16/D. § (1) A Hatóság a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő rendelkezések megsértése esetén

a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

c) a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a kéretlen elektronikus hirdetésre vonatkozó rendelkezésekkel,

d) felhívhatja a 2. § la) pont szerinti közvetítő szolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató vagy az elektronikus hirdetés közzétevője a közvetítő szolgáltató által nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértő elektronikus hirdetés küldésére használja,

e) ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki.

(2) Az elektronikus kereskedelmi bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen az igénybe vevők, illetve az elektronikus hirdetés címzettjei érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt jellegére - tekintettel kell meghatározni. A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(3) Az elektronikus kereskedelmi bírságot a Hatóság számlájára kell megfizetni. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani.

(4) A Hatóság az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra végzésében azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. E döntését a Hatóság soron kívül hozza meg. A Hatóság végzése ellen önálló fellebbezésnek van helye, amelyet a Hatóság Tanácsának elnöke bírál el.

(5) A Hatóság az elektronikus hirdetőt, az elektronikus hirdetési szolgáltatót, valamint az elektronikus hirdetés közzétevőjét határidő kitűzésével a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó rendelkezések teljesítésének hitelt érdemlő módon való igazolására hívhatja fel.

16/E. § (1) A Hatóság a 14/B. §-ban vagy a Grt. 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése tárgyában hozott jogerős határozatát - az igénybe vevő, illetve az elektronikus hirdetés címzettje személyes adatainak törlése vagy olvashatatlanná tétele mellett - honlapján közzéteszi, ha

a) határozatában kétszázezer forint vagy azt meghaladó összegű bírságot szabott ki,

b) a határozat meghozatalára a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása miatt került sor,

c) a jogsértő állapot megszüntetését elrendelő, illetve a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó határozatát a 16/C. § (2) bekezdése vagy a 16/F. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárása keretében hozta.

(2) A Hatóság - amennyiben azt a 16/C. § (2) bekezdése szerinti eljárása keretében hozta - a honlapján közzéteszi a 16/D. § (4) bekezdése szerinti végzését.

(3) A közzétett döntésről a Hatóság tájékoztathatja a nemzeti hírügynökséget.

(4) A közzétett hirdetménynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

a) a közzététel e törvény szerinti jogcímét,

b) a megállapított tényállást,

c) a döntés rendelkező részét a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás kivételével, valamint

d) a határozattal szembeni bírósági felülvizsgálat, felügyeleti eljárás vagy ügyészi óvás tényét és - amennyiben rendelkezésre áll - azok eredményét.

(5) A Hatóság a 16/D. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti hatósági szerződésről közleményt tesz közzé a honlapján. A közleménynek tartalmaznia kell:

a) a Hatóság megnevezését,

b) a jogsértő szolgáltató nevét és székhelyét,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) a közérdek védelmében történő megállapodáskötés tényét,

e) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint

f) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Hatóságnál megtekinthető.

16/F. § (1) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

a) 5., 6. és 10. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében - az Fttv.-ben meghatározottak szerint - a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal,

b) 7. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében a Hatóság,

c) 11. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság

látja el.

(2) A kölcsönös jogsegély során az (1) bekezdés szerinti hatóságok a - 2008/282/EK bizottsági határozattal módosított - 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően járnak el.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli az (1) bekezdésben említett közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezéseket.

17. § (1) Az informatikáért felelős miniszter köteles

a) tájékoztatni az Európai Bizottságot arról, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről szóló 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szerződések közül melyek nem köthetők meg érvényesen elektronikus úton (a továbbiakban: kivételek),

b) ötévenként jelentést tenni az Európai Bizottságnak a kivételek alkalmazásáról, és abban megindokolni, hogy miért tartja a Magyar Köztársaság szükségesnek bírósági, hatósági vagy egyéb közhatalmat gyakorló személyek jogszabályban előírt kötelező közreműködésével kötött szerződésekre a kivétel fenntartását.

(2) Felhatalmazást kap az informatikáért felelős miniszter, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben - a kormányzati informatika vonatkozásában a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel együttesen - rendeletben szabályozza

a)

b) a digitális archiválás szabályait,

c)

(3)

18. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 16/C. § (2) bekezdés, a 16/D. § (4) bekezdés és a 16/E. § (1) és (2) bekezdés, a Hatóság eljárásában];

c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről, 13. cikk 1. és 2. bekezdése.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Hatóság feladatkörében és eljárásában:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (1) és (6) bekezdés [a 16/D. § (1) bek., illetve a 16/E. § és 16/F. § (1) bek.];

b) a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról [a 16/F. § (2) bek.];

c) a Bizottság 2008/282/EK határozata (2008. március 17.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/EK határozat módosításáról [a 16/F. § (2) bek.].